TESZ 2019-2024

FÜLÖP ZSOLTTAL SZENTENDRÉÉRT — Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program

Letöltés PDF-ben

Szentendreiek vagyunk, egy közösség vagyunk, összetartozunk!

Amikor elutazunk és megkérdezik, honnan jöttünk, akkor természetesen válaszoljuk, hogy szentendreiek vagyunk. Szinte nincs olyan, hogy valaki ne tudná hol van Szentendre, sőt a legtöbben jártak is városunkban.

A kívülálló szemében a városunk szinte csak a belvárost jelenti, nekünk, akik itt vagyunk otthon, többet jelent. Nekünk Szentendrében benne vannak a városrészek, Pannóniatelep, a Belváros, Rózsakert, Püspökmajor lakótelep, Lászlótelep, Izbég, Alsó- Izbég, a Bükkös patak környéke, a Vasvári és a Füzespark lakótelep, Alsó- Pismány, Pismány, Szarvashegy, Derecske, Tyúkosdűlő, Petyina, Boldogtanya.

Ezek a városrészek jelképesen olyanok, mint egy puzzle darabok, amik illeszkednek egymáshoz és együtt adják ki az egész képet, együtt jelentik Szentendrét.

Ahogy a városrészek is illeszkednek egymáshoz, úgy mi, szentendreiek is összetartozunk. A város történelméből fakadó sokféle hagyományt sokféle nézőpontot együtt tudjuk megélni a mában is. Szentendre jövőjét ma alakítjuk ki. Mi alakítjuk, akik most valljuk otthonunknak városunkat. A gyermekeink Szentendréje legyen olyan, amit mi is szeretnénk, egy élhető kisváros, ahol ismerik egymást az emberek, beszélgetnek egymással mással az utcában lakók, beszélget egymással a lépcsőházban lakók, sőt segítik is egymást, ha arra van szükség.

A mi szerethető Szentendrénkről döntünk most, október 13-án. Rajtunk múlik, milyen úton haladunk tovább, legyen egy 40.000-es lakosságú alvóváros, vagy legyen egy közösségekre épülő, valódi összetartó kisváros. Ezen az úton mind a 28.000 szentendrei polgárra számítunk, függetlenül attól, hogy milyen a vallása, a pártszimpátiája, a nemzetisége, vagy milyen régóta vallja otthonának Szentendrét.

Van egy mondás, mi szerint, ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül. Ha messzire akarsz jutni, menjetek többen. Most többen indultunk el a közösen kitűzött célunk felé!

Szentendre fejlődése megrekedt, a város csak sodródik és változik. A sodródás következménye az életminőségünk romlása. Programunk Szentendre valós gondjaival, a szentendreieket érintő problémákkal foglalkozik, és nyújt rájuk megoldást.

Legyen Szentendrének gondos és felelős városvezetése!

Fülöp Zsolttal Szentendréért

Az utak, járdák, az épített környezetünk, a zöldfelületek állapota, ezek karbantartása arról tanúskodik, hogy nincs a városnak gondos gazdája.

Olyan felelős városvezetésre van szükség, amelyik együttműködő partnernek tekinti és érdemben bevonja a város életét befolyásoló döntésekbe a szentendrei polgárokat. Úgy kell tekintenünk a városra, minta saját otthonunkra: ahogy rendben és tisztán tartjuk, fejlesztjük a saját portánkat, úgy kell rendben és tisztán tartani, fejleszteni a városunkat is.

Egy gondos és felelős városvezetésnek nem számít, hogy egy probléma adott esetben nem az ő hatásköre. A város polgárai jogosan várják el, hogy az önkormányzat minden esetben aktívan és kezdeményező módon képviselje a szentendrei polgárok érdekeit.

Szemléletváltást hozunk

  1. Városrészi költségvetést vezetünk be, melynek alapja a helyben befizetett építményadó. A városrészekben lakó polgárok döntik el, hogy a városrészi költségvetést mire és milyen ütemezéssel költjük el.
  2. Városszépítés: a partnerséget komolyan vesszük, ugyanis a város szépítése nem megy a lakók bevonása nélkül – és jó példával a szentendrei önkormányzatnak kell elől járnia. Önkéntes akciókat szervezünk, és arra kérjük a polgárokat, hogy segítsék, gondozzák ők is a városrészüket, utcájukat. Ösztönözzük és támogatjuk a helyi közösségek kialakítását. Az önkormányzat segíti a közösségeket, de nem telepszik rájuk.
  3. Nem csak a városszépítésbe kell bevonni a szentendreieket: minden kisebb léptékű, helyi, városrészi beruházás során valódi közösségi tervezéssel véglegesítjük az elképzeléseket. A nagyobb léptékű beruházások során pedig a szentendrei polgárok szakmai és érdekvédő csoportjait bevonva döntünk.
  4. Szemléletváltást hajtunk végre az önkormányzat működésében – ügyfálbarát és szolgáltató önkormányzatot működtetünk. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés példáján szemléltetve: a kétféle táblázat helyett interaktív térképen kell bemutatni, hogy melyik utcában pontosan milyen napon történik a házhoz menő szelektív begyűjtése.
  5. A jelenlegi félkész városi online térképet interaktívvá fejlesztjük. Egy adott területre bökve a felület megjeleníti a rá vonatkozó építési szabályzatot, a különféle mutatókat, téli útüzemet, a szemétszállítás és a házhoz menő szelektív szállítás időpontjait, a körzeti orvost, a legközelebbi patikát…
  6. Az ügyfélbarát honlapon ügyleírásokra, bemutató videókkal kiegészített teljes ügymenetek leírására van szükség, mely egy-egy ügyet lépésről lépésre bemutat, elmagyaráz, és a belinkelt formanyomtatványok mellett példakitöltéssel is segíti a szentendrei polgárokat.
  7. Szemléletváltást hozunk az egyes döntések előkészítésében is. A helyi lakosságot érintő döntésekbe minden érintett lakost és lakóközösséget bevonunk. Közösen végigbeszéljük a problémát, bemutatjuk és kidolgozzuk a javasolt megoldást, beépítjük a javasolt módosításokat, majd az így előkészített javaslatról dönt a képviselő-testület. Bevonjuk az érintetteket a döntésekbe.

Feladatok

  1. Átfogó utca felújítási programba fogunk. Sokkal olcsóbb 10-15 éves időtartamra tervezve felújítani a leromlott állapotú aszfaltos utcákat, mint állandóan kátyúzni. Erre forrást lehet találni, mert egy jól végig-gondolt program folyamatos megvalósítása összességében olcsóbb, mint a sok százmilliós kátyúzási költség. Minden szükséges esetben egyeztetünk az érintett közműszolgáltatókkal (DMRV, E.ON, FGSZ Zrt., telekommunikációs cégek).
  2. Működő és gyorsreagálású városfenntartói csapatot állítunk fel. Sokszor csak egy apróság azonnali kijavításán múlik, hogy megelőzzünk egy nagyobb felújítási munkát (ami nagyságrenddel több költséggel járna később). Ezért olyan hibaelhárító csapatot állítunk fel, amelyik minden nap a városban előforduló apró problémákat körültekintően kijavítja, legyen az egy eltört ereszcsatorna, egy eltömődött csatornagyűjtő, egy kimozdult kockakő.
  3. jelenleg a térségben szükséges rendőri állások több mint fele betöltetlen. Lakhatással és lakhatási támogatással fogjuk segíteni az állomány feltöltését és megtartását. A városi rendészet mellé élő, állandó, aktív kapcsolatot építünk ki a szentendrei rendőrséggel és a városban működő polgárőrséggel.
  4. Lakhatással és lakhatási támogatással fogjuk segíteni a hiányzó iskola- és óvodapedagógus állások betöltését.
  5. Biztosítjuk a jelenleg hiányos szentendrei logopédusi ellátást.
  6. Újraszervezzük és újragondoljuk közterületi kamerák működtetését, a felügyeletét a Szentendrei Rendőrkapitánysággal közösen végezzük.
  7. A Szentendrén súlyadót fizető polgárok számára ingyenessé tesszük a parkolást a Belvárosban is.
  8. Átlátható módon működtetjük a városi ügyfélszolgálatot és a hivatalt is. A bejelentett ügyek státusza, ügygazdája és felelőse, határideje nyilvános, a bejelentések kereshetők és lekérdezhetők lesznek. Ugyanígy minden e-mailes vagy telefonos megkeresést is visszakövethető, nyilvános rendszerben kezelünk, így nem fordulhat elő, hogy egy szentendrei polgár bejelentésére, kérdésére, e-mailes megkeresésére nem kap választ.
  9. Önkéntes alapú értéktérképet készítünk. A szentendrei polgárok óriási szakmai tudással és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, melyre érdemestámaszkodni, az ebben rejlő „civil kurázsit” ki szeretnénk használni. Civil, szakmai támogatói köröket hozunk létre, amelyek tanácsaikkal segíteni tudják a város fejlődését.
  10. Folyamatos, hatékony és célzott lakossági tájékoztatást folytatunk. A várható utcafelbontásokról, útlezárásokról, a tervszerű karbantartási munkákról és felújításokról a helyi lakosokat előre tájékoztatjuk.
  11. Folytatjuk a belvárosi bérlakások egy részének funkcióváltását, és némelyeket alkalmassá tesszük, hogy műhelyek, workshopok leljenek bennük otthonra, a kulturális (csere)turizmust segítve művészlakásokat alakítunk ki.
  12. Ezzel párhuzamosan a szentendrei bérlakásállományt növeljük a város más területein, a meglévőket pedig felújítjuk és revitalizáljuk. Az üresen álló bérlakásokat fokozatosan felújítjuk és összességében aktív bérlakásállomány-kezelést folytatunk.
  13. Hatékonyabb hivatalt hozunk létre, melynek keretében a városi beruházásokat saját hatáskörű, erős műszaki ellenőrzés alá helyezzük. Nem fordulhat elő többet, hogy a városháza hibájából csússzon egy beruházás.
  14. A város pénzügyeit gondos gazda módjára kezeljük. A beruházások során valódi versenyeztetéssel választjuk ki a kivitelezőket, a városházán pedig szervezetileg is elválasztjuk a beruházások megrendelését a kivitelezések ellenőrzésétől.
  15. Hatékonyabb és bővített létszámú közterület-felügyeletet működtetünk, amit tervszerű járőrözési rend kialakításával minden városrészt aktívan ellenőriz.
  16. A város ingatlanállományát aktívan kell kezelni, melynek eredményeképpen az ingatlanállomány érteke megmarad és középtávon növekszik. A tervezett városi alközpontok és intézmények körül területet szerzünk, miközben a szentendrei intézmények egy részét szükséges új helyre költöztetni.
  17. Szentendrei fiatalok számára kedvező bérlakásprogramot indítunk, hiszen elemi érdekünk, hogy az újabb és újabb szentendrei generációk is városunkban maradjanak.
  18. Belefogunk a Volánbusz- és a HÉV-pályaudvar megújításába – műszaki, közlekedési és finanszírozási tervet készítünk az illetékes kormányzati szervekkel közösen. Ezzel párhuzamosan rendet teszünk — és a rendet utána be is tartatjuk — a HÉV-állomás környékén.
  19. A téli útüzemeltetéshez nyilvános, az aktuális útvonalat élőben követő alkalmazást készíttetünk, melyből kiderül az utak és utcák tisztítottsága, járhatósága.
  20. Fokozatosan Okos Város („Smart City”) megoldásokat vezetünk be különböző területeken (közvilágítás, közútkezelés, energiahatékonyság, közlekedésszervezés, szemétkezelés, logisztika, szennyvízkezelés stb.), melynek eredményeképpen a város erőforrásait haté konyabban, egymást erősítve használhatjuk fel. Ennek végső soron erőforrás-megtakarítás lesz az eredménye.

Lehessen Szentendrén közlekedni!

11-es út, közösségi közlekedés

Mindannyian a saját bőrünkön érezzük, hogy a város jelenlegi közlekedési rendszere és forgalmi rendje már elérte, csúcsidőben túl is lépi a kapacitásának maximumát. Ezen sürgősen változtatni kell! A probléma két részre osztható.

Egyrészt meg kell oldani a több intézménynek is helyet A forgalom szimulációs modelleket hazánkban is egyre adó Belváros forgalmának és parkolási rendjének anomáliáit, ami nem hagy hatja érintetlenül a 11-es út csatlakozásait sem. Ebben jelenleg minden koncepciót nélkülöző, az események után kullogó tüneti kezelések történnek. Elemzéseken és szimulációkon alapuló koncepció kidolgozása szükséges! (Pl. utcahálózatok forgalomlebonyolító képességének vizsgálata makroszkopikus modellezési eljárással: www.bit.ly/modellezes)

A másik sarkalatos kérdés a 11-es út szentendrei szakaszán áthaladó forgalom, ami a reggeli és délutáni órákban folyamatos dugót eredményez, elrabolva sok-sok hasznos órát az életünkből. Ráadásul ezek nem csak a hétköznapokon okoznak kellemetlenséget, hanem márciustól novemberig a hétvégéken is. Ezen elviselhetetlen terhelés nagyobb része a hétköznapi áthaladó forgalomból és a hétvégi fővárosi kiránduló forgalomból tevődik össze.

A forgalomszimulációs modelleket hazánkban egyre szélesebb körben alkalmazzák a tervezésben, hiszen a modellparaméterek megfelelő beállításával olyan helyzeteket is vizsgálhatunk, elemezhetünk, amelyek kiépítésére még nem került sor. A mikroszkopikus forgalmi modellező eljárások segítségével a rendszerben megjelenő járművek viselkedése leírható, előre megbecsülhető a hálózat teljesítőképessége különböző intézkedések végrehajtása esetén. Az összes jármű mozgása egyedileg szimulálható és minden egyes jármű viselkedése folyamatosan modellezhető a szimuláció időtartama alatt. A járművek mozgását afelépített hálózaton érvényben levő közlekedési szabályok (jelzőtáblák, jelzőlámpák stb.) alapján szimulálják a modellek.

Az érintett modellezési terület — a Szentendrén átvezető 11. sz. főút átvezetési szakasza és környezete — esetében a mikroszkopikus modellezési eljárások egy, a jelenlegi állapotra kalibrált forgalmi modell segítségével, lehetőséget biztosíthatnak az egyes beavatkozások hatásainak előre becslésére, illetve a beavatkozások időbeli ütemezésének kialakítására, pontosítására. Mindezek mellett a modell által szolgáltatott animációk segítséget biztosíthatnak az egyes beavatkozások lakosság felé történő kommunikációjában, illetve a közösségi tervezés megvalósításában. A modellezésből kiderülhet, hogy a 11-es út jelenlegi áteresztő képességét mi alakítja, hogyan lehetne több egyidejű és egymásra épülő intézkedéssel segíteni a forgalmat.

Ennek a problémának a megoldása nemcsak túlmutat a város teljesítőképességén, de alapvetően nem is önkormányzati feladat, ezért kormányzati és uniós támogatásra is szükség van. De a megoldást nekünk kell megtalálni rá! A soha el nem készülő nyugati tehermentesítő út a valós problémákra nem ad megoldást. Ahol egy kapacitást bővítünk, ott a forgalom is automatikusan megnövekszik. A 11-est nem felújítani kell, hanem átalakítani! És meg kell akadályozni, hogy — a forgalom nagyságát tekintve — a városon áthaladó autópályaként működjön. Az áteresztőképesség növelése és egyéb autósforgalmat csökkentő intézkedések együttes alkalmazása lehet csak megoldás. A koncepció megalkotásához elengedhetetlen a kiindulási állapot megismerése is, majd az új koncepció végrehajtása. Minden mindennel összefügg: a közösségi közlekedés fejlesztése, az áteresztőképesség növelése, a kerékpározás mértéke, vagy éppen a lakosság számának növekedése – mind-mind hatást gyakorol a többi tényezőre is. Az alapoktól újragondoljuk a város teljes közlekedését. A tervekhez előzetesen modellezni, mérni kell a városi közlekedést, valamint közvéleményt kutatni, majd hatástanulmány alapján dönteni. Mérések és modellezések nélkül nem tudja a város kialakítani az álláspontját, a fejlesztések irányát. Az elfogadott közlekedési terv alapján priorizálunk és nyilvános ütemtervet állítunk fel.

Rövidtávú program elemek

  1. Helyi közlekedésfejlesztési programot indítunk, komplex közlekedési hálózatban gondolkodunk. Olyan úthálózatban, amely valamennyi közlekedőt figyelembe vesz – egészséges és fogyatékossággal élő gyalogost, egyéni és közösségi járművet használót.
  2. A belváros teljes közlekedését és közlekedésbiztonságát újragondoljuk, egyeztetve a belvárosi lakosokkal: az intézményeink nagy része a belvárosban van, autós megközelítésük rengeteg plusz környezeti terhet jelent a jelenlegi észszerűtlen forgalomszervezés.
  3. Átgondoljuk a városon belüli közösségi közlekedést. Sűrűbb járatokra van szükség, esőbeállókkal, buszöblökkel, kiépített és megvilágított, védett gyalogos megközelítési útvonalakkal/járdákkal. A szentendrei közoktatásban tanulók és dolgozók számára ingyenessé tesszük a tömegközlekedést.
  4. A 11-es főút forgalmából fakadó terhelést enyhíteni kell. Ennek elemeit szakértők bevonásával dolgozzuk ki. Készek vagyunk szokatlan, innovatív megoldások bevezetésére is annak érdekében, hogy 11-es út terhelését csökkenteni tudjuk, pl. változtatható irányú forgalmi sávok (RLS) alkalmazása adott útszakaszon csúcsidős forgalom és nagyszabású események forgalmának szabályozására (www.bit.ly/rls)
  5. Városi elektromos kisbuszokat állítunk be, melyek segítenek a városi közintézmények megközelítésében. Ezek általános menetrenddel és egyedi hívással is működhetnek.
  6. Végiggondolunk és kidolgozunk egy városi iskolabusz rendszert.
  7. A megépülő új skanzeni tájegység tovább növeli a Skanzen már így is évi 250 ezres látogatószámát. A látogatók döntő többsége közúton közelíti meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. Halaszthatatlan feladat megoldani a Skanzen biztonságos gyalogos és kerékpáros megközelítését.
  8. Újragondoljuk a gyalogos közlekedési hálózatot, és megszüntetjük a folytonossági, valamint a közlekedésbiztonsági hiányosságokat. Maradéktalanul betartjuk az akadálymentesítésre vonatkozó kötelezettségeket. Az akadálymentesítés egyaránt fontos a kerekesszékesek, a kismamák, idős vagy betegséggel küzdő polgáraink számára is. A városi fejlesztések tervezésébe rehabilitációs mérnököket és szakértőket vonunk be. (www.bit.ly/rehabmernokok)
  9. Kezdeményezzük az összes érintett fél (rendőrség, iskolák, szülők és bizonyos esetben diákok, Magyar Közút) részvételével a városi iskolák környékén reggelente uralkodó közlekedési káosz csökkentését célzó közös gondolkodást. A közösen meghozott döntéseket maradéktalanul végrehajtjuk.

Középtávú célok

  1. A nagyobb gyűjtőutak mentén aktív, a városképbe illő zajvédelmet építünk ki, a szállópor megkötésére és a levegőminőség javítására pedig növénytelepítési programot dolgozunk ki.
  2. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a 11-es úton nemzetközi szállítmányozási forgalom ne legyen. Megvizsgáljuk, hogy milyen műszaki megoldásokkal érhető el a város szövetének egységesítése, melyet most kettészel a 11-es út.
  3. Fejlesztjük a kerékpáros infrastruktúrát, és úthálózatot, kerékpártárolókat építünk, önszerelő eszközöket telepítünk.
  4. Startup vállalkozások számára inkubátorház létrehozását kezdeményezzük.
  5. Az ingázás mérséklésére helyi vállalkozások számára adókedvezményt biztosítunk, amennyiben új munkahelyeket teremtő vállalkozásuk székhelye Szentendre.

Szentendre megtelt

Területhasználat, infrastruktúra, a város növekedése, építési szabályzata

A közművek állapota nem tudta követni az elmúlt évtizedek népességnövekedését – csak az utóbbi 5 évben kb. négyezerrel növekedett Szentendre lakossága, jelenleg 950-nél is több lakás épül Szentendrén! Az ivóvíz és csatornahálózat állapota kritikus, sorozatosak a csőtörések, magas a hálózati veszteség (30-40%), és már nem ismeretlen az időszakos vízhiány sem a város magasabban fekvő részein. A bölcsődék, óvodák és általános iskolák alsó tagozatai túlzsúfoltak, ahogy a rendelőintézet, a háziorvosi ellátás és a fogorvosi ellátás is túlterhelt. Mindennek egyik kiváltó oka az ingatlanfejlesztői nyomás, melynek érdekeit a jelenlegi szabályozási terv is kiszolgálja. Gátat szabunk a mérték nélküli lakosságszám növekedésének, ugyanakkor támogatjuk az egészséges növekedési folyamatokat, melynek alapfeltétele az infrastruktúra fejlesztése. A város infrastruktúrájának fejlesztése mindennél fontosabb. Ebben a városvezetés aktív felelősségvállalására és tevékeny kezdeményezőkészségére van szükség. Kormányzati, valamint uniós források együttes bevonásával azonnal cselekedni kell. Szívesen látjuk a Szentendrére költözni vágyókat, ugyanakkor ameddig az infrastruktúrát nem rendezzük, óriási hiba meggondolatlanul engedni a lakosságszám növekedését.

Rövidtávú intézkedések

  1. Mivel Szentendre infrastruktúrája nem tartott lépést az elmúlt évtizedek lakosságszám-növekedésével, ezért lassítani szükséges a lakosságszám-növekedést, ameddig az infrastruktúrát nem újítjuk fel és bővítjük.
  2. Az elöregedett városi infrastruktúra (kiemelten a víz- és csatornahálózat) ütemezett korszerűsítésébe fogunk, programot dolgozunk ki, és az egyesített (csapadék- és szennyvíz-) csatornahálózat megkezdett szétválasztását is erőteljesebb tempóban folytatjuk.
  3. Azonnali intézkedéseket teszünk, hogy a Dunába ne ömöljön többé szennyvíz a Postás strand felett.
  4. Új, külön eljárásrendet dolgozunk ki a városrészekre, melynek célja, hogy az egyes városrészekben csak annak a történetével, kultúrájával, hagyományaival, hangulatával és épített környezetével összeegyeztethető épületek épülhessenek. A jelenlegi arculati kézikönyvet kibővítve eljárásrenddé fejlesztjük.
  5. A városképet markánsan meghatározó közterületek arculatát és a zöldterületeket példamutató módon szabályozzuk. A városrészi eljárás keretén belül az egyes utcákra is hozunk zöldterületi szabályozást. Szentendre arculatának ápolása önkormányzati feladat, amiben az önkormányzatnak példamutatóan kell élenjárnia.
  6. A városrészi eljáráson keresztül az önkormányzat menedzseli az építkezési folyamatokat, nem pedig elszenvedőként, passzívan szemléljük, hogy mi történik körülöttünk.
  7. A rendezési tervben a megfelelő főépítészi eszközökkel megállítjuk az elszabadult iker- és társasház építési folyamatot. Általánossá vált, hogy a korábbi kisvárosias jellegű telken (illetve az üdülőterületeken) lévő házat az építtető/befektető lebontja, és helyére 2 vagy 4 lakást húz fel. A rendezési tervben a trükközésre lehetőséget adó szabályozásokat (zöldfelületi mutatók, garázsbeállók beszámítása stb.) megszüntetjük. Az eddig meg nem valósult lakóparki beruházások helyszíneit a szerkezeti terven felülvizsgáljuk (Lakópark Stop), ebben mintául szolgálnak más városok korábbi, hasonló döntései (Gyömrő, Szeged, Vác, Budaörs stb.)
  8. A beruházókkal minden esetben „településfejlesztési szerződést” kötünk, ami egyértelműen tartalmazza a terheléssel járó kompenzációt. E mellett a beruházók aránytalan úthasználatát (amikor például frissen elkészült utcába passzívan szemléljük, hogy mi történik hajtanak be a 30 tonnás mixerek) településfejlesztési hozzájáruláshoz kötjük. Az így befolyt összegek egy külön útalapba kerülnek.
  9. Párbeszédet kezdeményezünk a város külterületén tulajdonnal rendelkező szentendreiekkel annak érdekében, hogy a város hosszútávú fejlődéséhez illeszkedő szabályozást alakítsunk ki.

Hosszútávú tervek

  1. A teljes szentendrei Dunapart (a Dera-pataktól a Határcsárdáig) funkcióit végiggondoljuk, és zakaszokra bontva közösségi tervezéssel döntünk a fejlesztéseiről.
  2. A Városi Szolgáltató (VSZN Zrt.) telephelyét körbenőtte a város, ezért megkezdjük elköltöztetésének az előkészítését.
  3. Megvizsgáljuk annak a lehetőségét — együttműködve a tankerületi központtal —, hogy a belvárosi iskolák egy részét azon városrészekbe költöztessük át, ahol nincsen iskola.

Térségi együttműködés

A környezetünk alakítása során lépten-nyomon szembesülünk azzal, hogy az összefüggések jellege és minősége állandóan változik. Egyre inkább egyértelművé válik, hogy a jelenségeket csak összefüggéseikben lehetséges és szabad értelmezni. Ezért valós térségi együttműködésre van szükség, ahol a Dunakanyar települései Budapesttel együttműködve keresik a megoldásokat a térség problémáira.

  1. Szentendre és a környékbeli települések szerkezeti terveit össze kell hangolni, hiszen minden település egymásra van utalva. Célunk a harmonikus térségi fejlődés.
  2. Szentendre és a Dunakanyar közlekedésének a problémáját csak térségi együttműködéssel, összehangolt tervezéssel tudjuk hatékonyan megoldani.
  3. A kistérség — így Szentendre — egészségügyi ellátásának folyamatos biztosítását, a kialakult óriási várólisták leküzdését Szentendre nem tudja egymaga megoldani. Térségi együttműködéssel szükséges a helyzetet megoldanunk. Visegrádtól Pomázig létre kell hozni a térségi együttműködést egy jól működő kistérségi egészségügyi ellátórendszer kialakítása érdekében.
  4. A térség közbiztonsági problémáit térségi szinten kezeljük és oldjuk meg.
  5. Kezdeményezzük egy térségi egyeztető fórum létrehozását, közösen fordulunk az egyes minisztériumokhoz, a kormányhoz, valamint közösenfordulunk a közlekedési vállalatokhoz (Volánbusz, MÁV-BHÉV, Magyar Közút) és a közműszolgáltatókhoz (pl. DMRV).
  6. A térségi településekkel közösen nyújtunk be pályázatokat a 2020-tól megnyíló uniós pénzalapokhoz.
  7. A Dunakanyar három nagy attrakciója Szentendre, Visegrád és Esztergom. Egymás elől elhalászva a lehetőségeket senki sem jár jól. Itt is térségi együttműködésben gondolkodunk, mert egymással koordinálva, illetve programokat, projekteket közösen megvalósítva mindnyájan jobban járunk már középtávon is.

Mindenki Szentendréje

Kultúra és idegenforgalom

A kultúra érték, identitásőrző, közösségformáló és megtartó erő. A város eltérő közösségeinek társadalmi csoportjainak eltérő igényeire épített programok nemcsak élhetőbb és fenntarthatóbb városhoz vezethetnek, hanem egy hatékonyabban működő, kevésbé megosztott közösséghez is. Az elmúlt évtizedek városvezetői nem alkottak meg egy kellően átgondolt széles körben megvitatott és a közösség által is elfogadott Szentendre jövőképet, kulturális stratégiát. Így a kultúrát szervezők az ambiciózus és fesztivál jellegű akciókkal, rendezvényekkel nem tudtak érdemi választ adni arra a kérdésre, hogy milyen legyen a XXI. század Szentendréje. Világos távlatok nélküli, ötletszerűen szervezett és bizonytalan alapokra épülő események összessége körül nem alakulhatott ki széleskörű társadalmi támogatottságú szentendrei kulturális jövőkép. A globálissá vált idegenforgalom a településeket csak mint kulisszát használja, és ez alól Szentendre sem kivétel. A fesztivál típusú rendezvények, amelyek mostanában Szentendrén is divatosak a város sajátosságait, értékeit csak szlogenként használják. Ezért nem elég csak a tömegturizmus igényeire szabott fesztivál jellegű kulturális és turisztikai kínálatot szervezni.

Feladatok

  1. Kivisszük a kultúrát a városmagon kívülre is: városrészi kulturális infrastruktúrára van szükség, melyek helyi közösségi térként is funkcionálnak.
  2. A városi rendezvények és fesztiválok elsősorban a szentendreieknek szóljanak! Kevesebb, de minőségibb fesztivállegyen a belvárosban, több kisebb, helyi közösségi kulturális rendezvény a városrészekben!
  3. A gyertyaúsztatás, a Szentendre Éjjel-Nappal vagy a Farsangi Bál és a vacsorás operaest tovább működtetendő értékek, de további minőségi kulturális kínálatot is nyújtani kell. Ugyanakkor a kevesebb több, ezért a felesleges, hagyományokkal nem rendelkező rendezvényeket megszüntetjük.
  4. Közösségi tereket hozunk létre belvároson kívüli városrészekben, például megtartjuk a Kisbán házat.
  5. Ösztönözzük a városrészi közösségi események és nemzetiségi klubok szervezését, támogatjuk a nyugdíjas klubokat.
  6. Hathatósan, igényeiket tiszteletben tartva segítjük a helyi közösségek önszerveződését, így pl. ismét meghirdetjük városszerte a szomszédünnepet.
  7. A múzeum nem egy szűk réteg szórakoztatását szolgáló elitklub, kizárólag az értékre szabad koncentrálnia, nem részesíthet előnyben egy művészeti irányzatot sem. Olyan Ferenczy Múzeumra van szükség, amely minőségi, több korosztályt elérő múzeumi szolgáltatásokat nyújt a városlakóknak, az ideérkező látogatóknak, turistáknak. Ezért a jelenleginél nyitottabb és komplexebb kínálatra (kiállításokra, programokra) van szükség, az intézménynek valódi szolgáltató, nyitott és befogadó múzeummá kell válnia.
  8. Kialakítjuk a Dunával a közvetlen kapcsolatot. A legtöbb lakossági igény itt jelent meg (pl. a 2017-es szentendrei civil expón). Kiülős lépcsőket alakítunk ki és víziszínpadot állítunk fel.
  9. A Duna-part használatát — terhelését — „széthúzzuk”: épüljenek csónakházak, horgászstégek, vízi attrakciók, ne minden program és lehetőség a mobilgát 330 méteres belvárosi szakaszán összpontosuljon.
  10. Szélesítjük a civil támogatandók körét és a támogatási formákat, a civil közösségek és a városrészi klubok nyújtotta közösségi élet terelnek lehetőségeit. Az élhető városnak fontos kritériuma a közösségek aktivizálhatósága, amit átlátható, mindenki számára elérhető pályázati rendszerrel kívánunk támogatni.
  11. Művészeti és civil alapot hozunk létre, és az alapok felhasználásának kidolgozásába bevonunk művészeket és civileket. A művészeti alap célja a városban új köztéri művészeti alkotások megvalósulásának segítése, beleértve az ideiglenes, „performansz”jelleggel megvalósulókat és a közterületen lévé utcabútorok villanylámpák, buszvárók stb. művészeti célú felhasználását is. A civil alap célja a városban működő civil szervezetek által szervezett közcélú rendezvények megvalósulásának segítése.
  12. Szentendrei művészek számára kedvezményes területfoglalást kínálunk fel pályázati úton. Támogatjuk a helyi művészeket helyzetbe hozó események szervezését.
  13. A Ferenczy Múzeummal együttműködve oktatási intézményeinkben tovább erősítjük a helytörténeti oktatást. A hazaszeretet egyik tartópillére a szülőhely, a lakóhely ismerete, szeretete.
  14. Támogatjuk és bővítjük a Ferenczy Múzeum és a helyi iskolák közötti együttműködést, melynek keretében művészeti és néprajzi ismeretterjesztő programot nyújtanak a diákoknak.
  15. Újranyitjuk és meg újítjuk a közelmúltban ok nélkül bezárt helytörténeti kiállítást.
  16. 50 év után megújítjuk a Szentendrei Teátrumot, és vezető budapesti színházakkal szorosabb együttműködést alakítunk ki. Ismét elindítjuk a „kiemelt előadó-művészeti szervezet” státusz megszerzésének a folyamatát.
  17. Kezdeményezzük, hogy a Ferenczy Múzeum a szentendrei művészek országos gyűjtőköri feladatával egészüljön ki.
  18. A Ferenczy Múzeum hatékony közművelődési feladatainak ellátása érdekében döntés-előkészítő megbízással is rendelkező kerekasztalt állítunk fel, melynek szakemberek, civilek és művészek lemnek a tagjai.
  19. Kezdeményezzük a P’Art Mozi “Okosmozi” programsorozathoz való csatlakozását, és annak mintájára további filmekre terjesztjük ki a programot.
  20. Együttműködünk a Városi Tömegközlekedési Múzeummal annak érdekében, hogy a város kulturális életébe szervesen illeszkedő turisztikai attrakcióvá fejlődjön.

Közép- és hosszútávú célok

  1. Folytatjuk a Danaparti Művelődési Ház felújítását, és tovább bővítjük az intézményt. Ez több évtizedes adóssága a mindenkorivárosvezetésnek. A beruházás érdemi előkészítésével párhuzamosan megújítjuk a művelődési ház szolgáltatásait is.
  2. Egy ifjúsági és civil inkubátorházat hozunk létre, amely nyitott és egyenlően hozzáférhető a szentendreiek számára, és otthona lehet a városban működő civil szervezeteknek.
  3. Az elmúlt évben leállt kismúzeumi felújítási és fejlesztési programot újraindítjuk, kezdve az évek óta zárva tartott Barcsay Múzeummal, és háromévente újabb kismúzeum épületét újítjuk fel, valamint a benne található állandó kiállítást modernizáljuk.
  4. Valódi együttműködést tervezünk a Skanzennel, a partnerségnek, a programok egyeztetésének, a közös PR tevékenységnek sok-sok közös eredménye lehet.
  5. A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár épülete megérett a felújításra, az intézmény pedig a megújulásra. Ezért megkezdjük egy teljes körű felújítás előkészítését, valamint szorgalmazzuk a könyvtári szolgáltatások megújítását és fejlesztését.

Gyarapodó Szentendre

Gazdaságfejlesztés és fejlesztéspolitika

Szakítunk azzal a gyakorlattal, hogy egy fejlesztés vagy beruházás kizárólag a befektetők érdekei mentén valósuljon meg. Jelenleg alig vagy egyáltalán nem vizsgálják egy beruházás hatását a közvetlen és a tágabb városi környezetre. Így fordulhat elő, hogy míg a Vasúti villasor egyik oldala lakóövezet, addig a másik oldala ipari övezet. Az ipari övezet besorolásakor nem vizsgálták meg, milyen következménye lesz az olyan ipari tevékenységeknek, melyek nagy zajjal és porral járnak. A hosszútávon is fenntartható fejlesztéseket és a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozásokat támogatjuk. Ezeket a vállalkozásokat az újonnan kidolgozásra kerülő sávos helyi adókedvezményekkel és a beruházásokhoz szükséges építési szabályok kidolgozásával segítjük. Szentendre az intézményei révén kistérségi központ, de Budapest közelsége miatt nem tud valódi regionális központtá fejlődni. Adottságai és területi elhelyezkedése behatárolja, hogy milyen irányba lehet és érdemes ösztönzőkkel fejleszteni városunkat. A zsúfolt fővároshoz nagyon közel fekszik a természetközelivé fejleszthető, kisvárosi környezetünk. Olyan egyedi adottságokkal rendelkezünk, mint a Pilis, a Duna, a patakjaink.

Rövidtávú intézkedések

  1. Sávos helyi adókedvezményeket dolgozunk ki annak érdekében, hogy magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások települjenek városunkba.
  2. Kidolgozzuk a Pap-sziget rekreációs célú használatának koncepcióját.
  3. Kihasználjuk a Duna közelségét: támogatjuk azon tevékenységeket és vállalkozásokat, amelyek a vízi sportokra és a szabadidő komplex eltöltésére építenek.
  4. Kiemelt figyelmet fordítunk a rekreációs- szabadidős, erdei turizmusra építő vállalkozásokra, kiaknázva Szentendre adottságait. Olyan jogi, intézményi környezetet alakítunk ki, amely segíti az erdei táborok, turistaszállók, pihenőpontok, lovardák, tanösvények és lombkorona ösvények létesítését és működtetését.
  5. Ösztönözzük a kerékpáros turizmust kiszolgáló infrastrukturális beruházásokat.
  6. Újratervezzük a volt Park Tábor területét és felélesztjük az eltűnt patak ösvényének rendszerét.
  7. Gyerekbaráttá formáljuk Szentendrét: járdákat építünk, figyelünk útjaink állapotára, biztonságos tereket alakítunk ki. Szentendre valóban járható lesz babakocsival, kerekesszékkel, „gyermekjárművekkel”.
  8. A kulturális turizmus fejlődéséhez hiányzik a megfelelő mennyiségű hotelkapacitás, ezért ösztönözzük az ilyen jellegű beruházásokat.
  9. Aktívan segítjük a több évtizede megfeneklett NEREK-ügy megoldását: célhoz kötött törvény megalkotását kell elérnünk, és új jogi helyzetet teremtve kármentesítés is kell. Ezt a folyamatot az új városvezetésnek aktívan katalizálnia kell, kezdeményezőként és megoldást hozó szereplőként fogunk fellépni.
  10. A gazdaságfejlesztést nem lehet csak szentendrei ügyként kezelni, mert ami például Pomázon iparterület, az adott esetben kihat a szentendrei lakóterületekre, ezért a térségi együttműködésnek Pomázig, Budakalászig, sőt a III. kerületig kell érnie.

Szemléletváltásra van szükség „Helyzetbe hozzuk” a szentendrei vállalkozásokat Miközben a területi adottságokra helyezzük a hangsúlyt, és magas hozzáadott értéket előállító vállalkozásokat csábítunk Szentendrére, új szemléletet is meghonosítunk: fogyassz helyit! Ezzel is támogatva a szentendrei vállalkozásokat.

  1. A helyi intézményeknél előírjuk, hogy ahol csak lehetőség van rá, helyi vállalkozótól, kereskedőtől vásárolják meg a működésükhöz szükségeseszközöket, rendeljék meg a szolgáltatásokat. Így visszaforgatjuk a helyi gazdaságba a közkiadások egy jelentős részét, és dinamikusan növekszik majd a szentendrei beszállítók aránya a szentendrei közintézményeknél.
  2. Új lendületet adunk a városi kedvezmény kártyának („Szentendre kártya”).

Fejlesztéspolitikai hosszútávú célok

Városrészi alközpontokat kell kialakítani.

  1. Fontos, hogy minden városrészben legyenek olyan közösségi terek, melyek alkalmasak arra, hogy a polgárok a kapujukon kívül is tudjanak egymással találkozni.
  2. Az alközpontok környezetében városi tulajdonba kerülő ingatlanokat kell vásárolni.
  3. A városi alközpontok tervezett helyszínén intézményi területeket kell kialakítani (kisbolt, patika, stb.), ezeket az intézményi területeket aktív önkormányzati felügyelettel inkubálni kell.
  4. A városi alközpontok közelében parkokra és zöldfelületekre van szükség.

Legyen Szentendre „zöld”!

Klímavédelem és környezetvédelem

Változás előtt áll a világ, és így mi magunk is. Korunk legnagyobb kihívása a klímaváltozás, melyre már most, időben fel kell készülnünk. Ebben a városvezetésnek is kiemelt szerepe van, mert a szemléletváltásnak motorja és élenjárója kell legyen. Mindannyiunk érdeke, hogy az előttünk álló kihívásokra közösségünk erejével reagáljunk, a várható következményeket közös erővel csökkentsük.

Rövidtávú célok és feladatok

  1. A fenntartható településfejlesztés előtérbe helyezése
  2. Fakataszteri felmérés, valamint faültetési és gazdálkodási koncepció (melyben évekre előre látjuk, hogy hol fognak 5-10-15 éven belül elöregedni a fák, és időben kell mellé ültetni csemetét); tervszerű és gondos kezelés (locsolás min. 3 évig)
  3. Fasorok, parkok, zöldtetők és zöldfalak kialakítása – nagyszabású faültetési program (gyümölcsfák is); a faültetési programba aktívan bevonjuk a szentendreieket.
  4. Zöldfelületi kataszter, amely pontosan, naprakész adatokat nyújt a város területén megtalálható összes zöldfelület helyéről és minőségéről.
  5. Zöldterületek megtartása, fejlesztése – ezek segítenek az élhetőbb mikroklíma kialakításában.
  6. Élen járunk a minőségi zöldfelületek kialakításában, mert így fog igazán működni az önkormányzat által előírt szabályrendszer betartatása is.
  7. Monitoring rendszert építünk ki: levegő-, zaj-, pollenszennyezés- és hőmérsékletmérés. A város fő gyűjtőútjainak éppen aktuális forgalmi helyzetét nyomon követhetővé tesszük.
  8. Közép- és hosszútávú helyi klímastratégiát, és az abból fakadó alkalmazkodási stratégiát dolgozunk ki.
  9. Folytatjuk a komposztálási programot, tovább fejlesztjük és kiterjesztjük a városi közintézményekre is. Ezzel párhuzamosan felülvizsgáljuk a városi hulladékkezelési koncepciót, a szelektív-, a zöldhulladék és a lomtalanítás rendszerét is. Fenntartjuk és segítjük az ezzel kapcsolatos civil akciókat.
  10. Előtérbe helyezzük a környezeti nevelést, segítjük a pedagógusokat abban, hogy a környezeti nevelés során kézzelfogható élményt tudjanak nyújtani a szentendrei diákok számára.
  11. Szakmai csatornákat kiépítve csatlakozunk a Klímabarát Települések Szövetségéhez.
  12. Bevezetjük a máshol már bizonyított biológiai szúnyoggyérítést a légi kémiai szúnyoggyérítés helyett.
  13. Az új építésű házaknál előírjuk az esővízgyűjtő ciszternák építését, és ösztönözzük a házi szennyvíztisztító kisberendezések és kislétesítmények telepítését, használatát.
  14. Rehabilitáljuk, fenntartjuk, gondozzuk, és fenntartható módon használjuk a szentendrei természetes élőhelyeket. Fontos gyepként fenntartani a gyepterületeket, védeni a vizes élőhelyeket, ösztönözni a természetes gazdálkodást.
  15. Tisztább levegőért dolgozunk: a lakossági fűtéskorszerűsítést tájékoztatással, menedzseléssel és folyamatos információnyújtással segítjük, valamint tevékenyen segítünk az ilyen jellegű lakossági pályázatok beadásában.
  16. Vízmegtartás, vízhasznosítás, vízlassítás: az áteresztő szilárd burkolatok építését preferáljuk és százalékosan korlátozzuk a kertes családi házas övezetekben a teljesen zárt — nem vízáteresztő — térburkolásokmértékét, így a lejjebb fekvő területeken kevesebb víz áll meg vagy okoz eróziót.
  17. A már meglévő lakóparkok esetében — ahol szükséges és lehetséges — bátorítani fogjuk a különböző talaj- és falfelületek zöldnövényzettel történő betelepítését, borítását.
  18. A városi beruházások során a víz- és légáteresztő burkolatokat preferáljuk.
  19. Ivókutakat és -csapokat telepítünk, melyeket naprakész térképen is jelölünk.

Középtávú célok

  1. Esővízgyűjtési programot hirdetünk, melynek során a lakossági esővízgyűjtést fogjuk támogatni.
  2. Ezzel párhuzamosan városi záportározókat létesítünk, így az aszályos időszakokban felhasználjuk azt a vízmennyiséget, amely előtte nagy tömegben, egyszerre, rövid időn belül esik a városra.
  3. Előtérbe helyezzük a „tudatos fogyasztást”, és ebben jó példával jár elől az önkormányzat: minden intézménynél bevezetjük a szelektív hulladékgyűjtést, és ahol erre lehetőség van, ott kiváltjuk a műanyag használatát.
  4. A városi közintézményekben is bevezetjük a csomagolásmentességet, és egyéb környezetbarát megoldásokat is bevezetünk (pl. Re:Pohár).
  5. Tovább javítjuk a város épületeinek energiahatékonyságát, a szigetelésen túl a közintézmények teljes körű energiahatékonyságát meg kell oldani (napelem, víztakarékos rendszerek, szennyvíz-újrahasznosítás).
  6. Ösztönözzük a parlagon heverő területeken a farmgazdálkodást.
  7. Ösztönözzük és támogatjuk, hogy óvodáink zöld óvodákká, iskoláink tudatos, ökoszemléletű iskolákká váljanak. Célunk már az alapoktól megkezdeni a környezettudatos nevelést.
  8. Tankerteket és iskolai tanösvényeket, méh- és madárbarát kerteket alakítunk ki, iskolai környezettudatos programokat és fenntarthatósági napokat szervezünk.
  9. Olyan ösztönzőleg ható szabályrendszert vezetünk be, amely segít abban, hogy a tulajdonosok minőségi zöldfelületet alakítsanak ki a saját ingatlanjaikban.
  10. A klímaváltozás a szegényebb rétegeket sújtja leginkább, hiszen nekik sokszor nincs meg a megfelelő önerejük a pályázatokon részt venni. A teljes közösség érdeke, hogy ne csak a középosztály és a tehetősebb lakóktudjanak korszerűsíteni. Feladatunk olyan igazságos rendszert kidolgozni, mely lehetővé teszi a kevésbé tehetős szentendreiek részvételét energiahatékonysági pályázatokon (pl. Otthon Melege program, EU-s pályázatok). A fentebbi gazdaságélénkítő és klímavédelmi lépések együttes alkalmazásával Szentendre városa ún. Átalakuló Várossá válik (www.atalakulo.hu).

Legyen Szentendre „Üvegváros”!

Transzparencia

Az önkormányzat akkor válik igazán „önkormányzássá”, ha a város polgárai nemcsak a választott képviselőkön és a polgármesteren keresztül döntenek a város jövőjéről, hanem közvetlenül is bele tudnak szólni a városházi döntésekbe. Ennek lényeges és elengedhetetlen eleme, hogy a legszélesebb értelemben legyen átlátható, pontosan mi folyik a városháza falai között. Ugyanis az ott születő döntések mindannyiunk életét közvetlenül befolyásolják!

Rövidtávú célok

  1. Első lépésként megteremtjük a pályázatok, a beruházások dokumentációjának, a képviselő-testületi döntéseknek és a közbeszerzéseknek a teljes és folyamatos nyilvánosságát. A vagyonnyilatkozat-tételt kiterjesztjük a városi intézményvezetőkre is.
  2. Nyilvános lesz minden városi intézmény és városi tulajdonú cég tevékenysége.
  3. Az ezt bemutató és folyamatosan frissülő online felület felhasználóbarát lesz.
  4. A képviselők, alpolgármesterek és polgármester vagyonnyilatkozatai visszamenőleg is elérhetők lesznek. A vagyonnyilatkozat-tételt kiterjesztjük a városi intézményvezetőkre is.

Második lépésként elindítjuk Szentendre „Üvegvárossá” fejlesztését.

  1. A teljes hivatali ügyintézés és hivatali folyamat legyen nyilvános:az előkészítő levélváltások, a belső levelezések, a döntés-előkészítő anyagok, a testületi döntések, a jegyzőkönyvek, minden testületi videó- és hangfelvétel. A döntés-előkészítő találkozókról és intézményi egyeztetésekről összefoglalók készülnek, melyek szintén nyilvánosak. A döntés meghozatala után a végrehajtás minden mozzanata is nyilvános.
  2. A nyilvánossá tett anyagok adatbázisba rendezve, címkékkel (tag) ellátva hozzáférhetőek, és iktatószám, projektnév, kulcsszavak vagy ügygazda és felelős mentén kereshetőek.
  3. Ahol szükséges (pl. a szociális ügyek), az adatok anonimizálva kerülnek nyilvánosságra.
  4. A település költségvetése és annak előkészítési folyamata nem csak nyilvános (ez törvényi kötelesség), de általánosságban és részletesen is közérthetővé tesszük infografikákkal, diagramokkal, magyarázó videókkal.

Így működik egy üvegváros

  1. A nyilvánosság szerkezete: a képviselő-testületi ülések nyilvánosak, online és televízióban is élőben közvetítjük, a felvételek visszanézhetők, kereshetők. A közösségi tulajdonban lévő újság (Szentendre és Vidéke), az egyes (online és offline) felületek, valamint minden olyan média, amely városi finanszírozásban is részesül, függetlensége és kiegyensúlyozottsága helyi rendeletekben rögzített.
  2. Lakóközösségi szószólók (Szent István után): a szószóló olyan aktív ember lakóközösségenként, aki viszi az egész lakóközösség ügyes-bajos dolgait, aki hozza-viszi az információkat. A döntések előkészítő anyagai a testületi döntés előtt már náluk van, végigbeszélik a lakókkal, és a képviselőkhöz már csak olyan előterjesztés jut el, mely átment a lakóközösségeken, azok elfogadták. Egyszersmind a lakóközösségi szószólók a hivatal kinyújtott karjai is: ha lakossági pályázat nyílik meg, ha valamilyen támogatási igénylésre van szüksége egy polgárnak, ha a hivatalhoz kell fordulnia valakinek, a lakóközösségi szószólók mindenben segítenek. Ők lényegében az élő kapocs a hivatal és a polgárok között. A szószólók nem a képviselők helyett tevékenykednek. A képviselők az egész városrész ügyeivel foglalkoznak, folyamatosan konzultálnak a lakóközösségiszószólókkal, szervezik és segítik az egyes közösségek kezdeményezéseit, figyelemmel kísérik a beruházásokat, összehangolják az egyes lakóközösségek esetleg eltérő érdekeit, de természetesen minden egyéb ügyben is tevékenyen segítik nemcsak a városrész, hanem egész Szentendre fejlődését. A lakóközösségi szószólók segítségével zajlik a rendszeres lakossági igényfelmérés, és figyelemmel kísérhetik, ellenőrzik az önkormányzat tevékenységét.

Honnan lesz minderre forrás?

A város és intézményrendszerének jelenlegi és továbbra is rendelkezésre álló forrásai

Honnan teremtünk elő pluszforrásokat?